Ami érdekel, annak utána olvasol? Biztos tájékozódsz, hogy az adott területről a legtöbb információt szerezd be!
Szeretnél arról a területről, irányzatról a lehető legtöbbet megtudni. Ez lehet akár egy új kötési technika, informatikai fejlesztés, az okos telefonok új lehetőségei, vagy akár egy művészeti irányzat! Bármi is legyen, egy dolog köti össze őket az, hogy Téged mi érdekel igazán!
Írd össze, hogy Téged mi foglalkoztat a legjobban!
Kész a lista! Szuper! Azt látod, hogy túl sok és elég szerteágazóak a területek? Nem baj!
Na de mi alapján szűkítsd? Nézd, meg mivel foglalkozol a legtöbbet , milyen, melyik tevékenység az, ami igazán motivál, mi az ami igazán boldoggá tesz!
A következő szűkítési terület, hogy ez a kedvelt tevékenységet minek tudod a munkaerőpiacon megfeleltetni!
Itt ne csak magára a pocizóira gondolj, hanem a cég tevékenységére is! Melyik, milyen az a világ, amiben jól éreznéd magadat?
Könnyűnek hangzik, de még is nehéz kérdések! Nem baj, ha nem megy egyszerre ennek a megfogalmazása.
Haladj lépésről lépésre. Az út végén ott lesz a jutalmad a kristálytiszta cél, aminek birtokában, már sokkal könnyebb lesz azt az állást megtalálni, ami örömmel és érdeklődéssel fog eltölteni. Sőt fejlődni is tudsz, hiszen motivált leszel az információk beszerzésében!
Keseregsz vagy teszel érte, hogy megszerezd az álmaid állását?
Panaszkodás VAGY tett
Mást okolni VAGY magunkban keresni a lehetőséget
Rengeteg álláskereső órákat tud mesélni, hogy
„Ó én annyi helyre küldtem el már az önéletrajzomat”
„Még arra sem méltatnak, hogy visszahívjanak”
„Csak kapcsolatok árán lehet álláshoz jutni”
Sajnos van ilyen is! Nem csak az elméletben, hanem gyakorlatban is!
De nem lehet mindig másra mutogatni! Igen, az álláskeresés az egyik legnehezebb állás! Attól még, hogy nincs munkahelyed nem azt jelenti, hogy egész nap azt csinálhatsz, amit szeretnél!
Oszd be az idődet és szervezd úgy a napodat, hogy érdemben tudjál állást keresni! Az interneten való barangolás és a hirdetésekben való „scrollozás” nem releváns álláskeresés!
Most az álláskeresés a munkád és Te vagy ennek a „feladatnak” a szervezője, megálmodója, végrehajtója.
Tedd meg a lépéseket, most, amit már mindannyiszor ismételtünk!:
– Célok – Önismeret – Motiváció – Önéletrajz írás állásra szabottan – Motiváció levél írás állásra szabottan – Keresés az álláshirdetések között – Keresés a cégek között – Felkészülés az interjúra – Szerződés aláírása – Első munka nap
Az álláskeresés kapcsán már többször említettem, hogy használd ki a kapcsolati hálódat! Rokonok, barátok tudják, hogy állást keresel, hiszen lehet, hogy Ők tudnak számodra megfelelő állást – ez is egy lehetőség az álláskeresési praktika közül.
A mai világban már kikerülhetetlen, nélkülözhetetlen a világhálón való megjelenés! Ne csak információt szerezz onnan, hanem „hirdesd magad”! Fordítsd a saját hasznodra a világháló adta előnyeit. Így nem csak a közvetlen környezeted láthat, hallhat, hanem az is, aki keres a neten, például pont egy olyan munkaerőt, mint amilyen Te vagy!
Több közösségi oldal is létezik, de ami a szakmai munkád, pályafutásod kapcsán elengedhetetlen az a Linked In – https://www.linkedin.com/uas/login
Ez egy szakmai, üzleti közösségi oldal! Itt a szakmai közösség találkozik. Az oldal lehetőséget ad, hogy az eddigi tanulmányaidat, szakmai pályafutásodat jelenítsd meg! Ebben a „világban” is lehetnek ismerőseid. Sőt tovább megyek, itt ha megjelensz, nem csak egy újabb „virtuális őrület” része lehetsz hanem a fejvadászok, munkaadók számára is láthatóvá válsz – ők aktív keresőként használják az oldalt!
Személyes és szakmai tapasztalat alapján mondhatom, hogy több megkeresésem is jött, hogy az adott cég által meghirdetett pozícióra alkalmasnak találnak!
Az oldalon az ismerőseid „igazolhatják”, hogy az általad megjelölt szakmai tudással bírsz-e. Tehát ha egy idegen az oldaladra látogat – itt látható ki nézte meg az adatlapodat – akkor a főbb szakterületeidet is látja.
Összefoglalva mire jó:
– szakmai megjelenés,
– kapcsolat építés,
– álláslehetőség,
– információ szerzés – adás,
– megkeresések.
A rendszer beállításoknál pedig megadhatod, hogy a szakmádhoz kapcsolódó állásokról értesítést kapjál.
Valljuk be őszintén félünk a változástól! A kis megszokott életünkből kizökkentenek és jaj mi lesz a mi kis saját „dobozukon” kívül.
Ha jól érzed magad ott, akkor jó helyen vagy! Ha nem, akkor ne csak siránkozz, panaszkodj, hanem tégy a változásért!
Sokan nem mernek a munkahelyen ugrálni, hiszen többen vallják, hogy a másik helyen más problémák lesznek, sőt örüljünk, hogy van munkahelyünk. Ez így is van! De ne ez legyen a kiindulási alap, hanem TE magad! Nézd végig egy napodat, hetedet és nézd meg mennyi a panaszkodás, gond, és mennyi az örömöm, az elégedettség!
Tudd, hogy mi az, amiben kompromisszumot tudsz kötni, mi az, amiben nem! Ha nem jó a mostani állásod, akkor írd össze, mi a nem jó és utána nézd meg, hogy ezek közül mi az amiért Te magad vagy a felelős!
Ha a változás elkerülhetetlen, akkor lépd meg és vállald a kockázatot és hidd el, hogy egy jobb új állás vár Rád!
A váltás oka egyén függő, de a legtöbbször
– a munkával való elégedetlenség (nem túl szakmai, nem érdekel, kevés, nem tetszik),
– a munkahely diktálta új irányok,
– szakmai fejlődés hiánya.
Bármilyen gonddal is találod szembe magad, tanulj belőle! Ne vágj úgy bele az újba, ha tudod esetleg az új munkahelyen ugyan az a cipő vár!
Ennek a feltérképezésére való
– a cégről szerzett információ,
– az állás interjú,
– a próba idő!
Ezt a három szakaszt használd arra, hogy figyelj, tájékozódj és kérdezz!
Lássuk most, hogy melyik a másik népszerű oldal. Ma Magyarországon a Facebook, nagy népszerűségnek örvend!
Miért is fontos ez az álláskeresés kapcsán?
A hr-esek információforrásnak használják az álláskeresők kapcsán.
A személyes állásinterjút követően szokták ellenőrizni az állásra jelentkezőket, hogy még több információt kapjanak a pályázóról.
Nem ritka, hogy még a személyes állásinterjú előtt megkeresik a jelölt Facebook oldalát. Sajnos ez is szűrője lehet, hogy minket hívjanak be a céghez beszélgetésre! A végső döntés meghozatalában is szerepet játszhat, hogy a világhálón milyen információkat, adatokat találnak rólunk.
A Facebook-ot a legtöbb felhasználó magán képeket, idézeteket oszt meg az ismerőseivel. A hangsúly itt az ismerősökön van. Javaslom, hogy idegenek számára a posztjaid ne legyenek elérhetőek. Hiszen az a Te magán szférád. És nem lenne jó, ha a leendő munkaadó, olyan bulizós képekkel találkozna, ami így ismeretlenül is más képet alakítana ki rólad.
Álláskeresés előtt a Facebook beállításaidat is ellenőrizd!
Többször említettem, már, hogy az álláskeresés, az egyik legnehezebb munka. Több tényezőnek kell egységben lenni, hogy karrier céljaidnak és személyiségednek megfelelő állást találj, ahol hosszútávon igazán eredményes leszel:
önismeret,
motiváció,
célok,
állásra szabott önéletrajz, motivációs levél.
Szerencsére már egyre többen nem sablonos önéletrajzot adnak be, hanem célirányosan az állásra szabva! Ha már kiválasztottad a cél munkahelyet/pozíciót, hogy hova szeretnél pályázni, akkor állásra, pozícióra KELL szabni.
Igen, ha több féle munkakört pályázol meg, akkor az több önéletrajz!
Igen sok munka, sok idő, de ne feledd, hogy fektess minőségi munkát álláskeresésedbe, hogy minőségi eredményt kapjál.
Amikor írod az önéletrajzot, motivációs levelet, akkor gondolkozz a másik fejével egy kicsit.
Vajon ha egy idegen megnézi, akkor milyen képet kap Rólad, a szakmai munkádról? Kulcsfontosságú ezeket a dokumentumokat, jól megírni, hiszen ekkor találkozik Veled először a cég!
Mit néz meg benne egy HR-es, milyen legyen, hogy Te a „kiválasztott” csoportba kerülj?
legyen átlátható és tagolt,
legyenek benne kiemelések, a kulcs szavakra természetesen. Mi a kulcsszó? Amit az álláshirdetésben megadtak!,
az önéletrajzodban találják meg azokat amik a hirdetésben szerepelnek (természetesen csak valós dolgokat írjunk az önéletrajzba)
az önéletrajz ne fogalmázás legyen, hanem felsorolás, így gyorsan megtalálja benne a HR-es, amit keres. Ne feledd 6 másodperced van a meggyőzésre!,
a személyes adatok fontosak (elérhetőség, kor, cím), de ne ez domináljon, csak a helyet foglalja az önéletrajzban, ha egy külön bekezdést szánsz neki, elég a fénykép mellé a neved alá feltüntetned az adataidat,
ha kért fényképet az álláshirdetésben a cég, akkor tedd bele, mert sajnos ez is szűrő lehet, hogy vajon figyelmesen olvastad-e el a hirdetést és beleírod-e azt, amit kért a leendő munkaadód,
legyenek a feladatok, eredményként megfogalmazva,
célod megfogalmazása is kiemelt szerepet kap. Fontos, hogy milyen pályafutás van mögötted, de ugyan olyan fontos, hogy mi a jövőképed, mi a célod. Milyen pozícióban, milyen feladatok mentén képzeled el a karrier utadat.
Összegezve a HR-es lássa azt a benyújtott pályázatodban, hogy a tapasztalatoddal, céloddal, eredményeiddel Te vagy a legjobb a cégük számára. Közösen, kölcsönösen egy eredményes jövőt tudtok építeni.
Ne feledd, hogy egy átlátható, rendezett önéletrajz feltételezi a munkád minőségét!
Sikeres álláskeresést!
Gyakorlatban működő, komplex HR megoldások.
Boldog és minőségi karrier mindenkinek jár!
VÁLTOZTASS! Éld a jelent, tedd le a jövőd alapjait, hogy holnap már a céljaidnak tudj élni!”
Az álláskeresés és az állásinterjún való részvétel bizony stresszes dolog! Nem ezt csináljuk mindennap, szokatlan, ismeretlen helyzet! Ebben az új feladatkörben úgy kell helyt állnod, hogy megtaláld álmaid állását! Bizonyára nagy a nyomás a környezetünk és saját magunk felől is, hogy végre legyen már állásunk.
Íme néhány tipp a stressz kezelésére:
Célt tartsuk szem előtt!
Számtalanszor írtam már Nektek erről, hogy tudd mi a célod, csak akkor éred el a sikert!
Tévedni emberi dolog!
Csak az nem hibázik, aki nem dolgozik, és ugye tudjuk már az álláskeresési is munka! Legyen önkritikánk és tanúsítsunk megbocsájtást a hibáink felett! Tanuljunk belőle. Ha kijössz egy állásinterjúról és sajnos nem sikerült, akkor tanulj a hibáidból, hogy a következőnél már ne kövesd el!
Feladat lista
Kapkodva, rendszertelenül alakítjuk a napjainkat annak hosszútávon nem lesz jó vége. Írj napi, heti feladat listákat.
Az álom álláshoz vezető úton bizony lehetnek buktatók, esések. Ne a negatív dolgokra koncentrálj, hanem a célon tartsd a szemed!
Ne ezt:
„Már megint nem sikerült”,
„Most sem hívnak vissza”,
„Na tessék, itt is elutasító választ kaptam”.
Inkább így:
„Bár itt nem sikerült az állásinterjúm, de tudom, mi volt a gond, azt javítom és a következő jobban fog sikerülni”,
„Szuper! Ma is több, mint 10 releváns helyre elküldtem az önéletrajzomat”.
Értékelj!
Nagyon fontos, hogy egy állásinterjú után mindig értékeld ki, hogy is szerepeltél!
Motiváció
Sokszor hallom, hogy nehéz pozitívnak lenni, vajon miért van ez, mi okozza a legnagyobb nehézséget? Olyan dolgokat használunk, teszünk, ami nincs összhangban a saját motivációnkkal. Na ez aztán az igazi stressz helyzet!
Pihenő idő
Igen, a jó állás megtalálásáért meg kell dolgozni. De hogy megmaradjon a lendület iktass be pihenő időt. Töltsd azzal ezt az időt, ami igazán feltölt – sport, kultúra.
A számodra legjobb állás megtalálásához több technika is rendelkezésre áll. Most, talán a leg kézelfoghatóbbal foglak megismertetni az álláshirdetésekre való jelentkezéssel.
Az elmúlt 15 évben rengeteget változott az álláskeresés mikéntje. Régen még az újságos standokhoz rohantunk megvenni a friss Expresszt. Karikáztuk a számunkra potenciális hirdetéseket és lelkesen telefonálgattunk vagy adtuk fel postán a kézzel írt önéletrajzot még fogalmazás szerű formátumba.
Napjainkban már szinte minden elektronikusan megy. Így az internet világát kihasználva tudunk böngészni az álláshirdetések között. Elektronikusan tudjuk elküldeni a pályázati anyagunkat, ami lényegesen meggyorsítja a beadást.
Több gyűjtő portál is van már ahol szakterületi bontásban tallózhatsz a céljaidnak megfelelően az álláshirdetések között. Mindenki saját tetszése, szimpátiája alapján is kiválaszthatja, de talán, ami a legtöbb portál ajánlatát gyűjti a jobmonitor.hu
Itt tevékenység és térség szerint is kereshetsz. A földrajzi kategória mellett ott van, hogy adott városban hány aktív álláshirdetés van. A tevékenységek kiválasztása után pedig a jobb oldali sávban látható melyik tevékenységet választottad, de megjelenik a teljes tevékenység lista a könnyebb navigálás végett. Középen pedig blokk szerűen helyezkednek el a konkrét hirdetések bevezető sorai, megjelölve, hogy melyik cég hirdet. A hirdetésre kattintva pedig közvetlenül a hirdető cég oldalára irányít a portál.
Továbbiakban még ezeket tudom ajánlani, ami a 2017-es statisztikák alapján a leglátogatottabbak: Profession, Workania, Jobline, Jobpilot, CV online.
Ennek a technikának az az előnye, hogy aktív keresése van a cégnek. Tehát jó helyen jó időben küldöd el a pályázatodat.
Hátránya, hogy mivel aktív keresésről van szó, így biztos többen pályázzák meg. Egy-egy hirdetés esetében nem ritka a több száz jelentkezés! Javaslom, hogy a hírlevelekre is iratkozz fel, hogy rögtön a posta fiókodba érkezzen az általad kiválasztott állás hirdetés.
VÁLTOZTASS! Éld a jelent, tedd le a jövőd alapjait, hogy holnap már a céljaidnak tudj élni! (JobTraining)
A számodra legjobb állás megtalálásához több technika is rendelkezésre áll. Az alábbi sorokban azzal szeretnélek megismertetni, hogy milyen lehetőségeket rejt ha személyzeti tanácsadó, fejvadász céggel is kapcsolatban lépsz.
A célok és személyiséged tükrében nem csak az aktív hirdetések közül válogathatsz, hanem javaslom, hogy regisztrálj be több személyzeti tanácsadó, fejvadász céghez is, hiszen Ők cégekkel tartják a kapcsolatot álláskeresés kapcsán.
Előnye, hogy ők értesülnek elsők között arról, hogy hol milyen állás lehetőség van. Van olyan, hogy nem is hirdetnek állást, hanem a meglévő adatbázisukból dolgoznak. Sőt tovább megyek több portál kapcsán cégek adatbázis hozzáférést kérnek, hogy ne hirdessenek, hanem a személyzeti tanácsadó cégnél már regisztráltak között keresnek.
Hátránya, hogy nem biztos, hogy az általad megálmodott állásra aktív keresésük van.
De itt is a legfontosabb, hogy légy látható a munkaerőpiacon, hogy ahol keresnek a munkaadók, Te ott legyél. Az előző blogban már említett cégeket javaslom https://eqmuhely.hu/blog/allaskeresesi-technikak-allashirdetesek, tehát a Profession, Workania, Jobline, Jobpilot, CV online.
Nézzünk egy konkrét példát. Alapvetően nagyon hasonlóak az oldalak, így nagy különbségekkel nem fogsz találkozni. Alapműködésük, logikájuk egyezik. A személyzeti tanácsadóknál külön bontott kategóriában láthatod az információkat, úgy is mint álláskeresőknek és munkaadóknak.
Az álláskeresőknek rovaton belül a cég álláshirdetéseit találod. Lehetőség van hírlevélre való feliratkozásra. Nagyon kényelmes tud lenni, hogy a kiválasztott területek kapcsán rögtön a posta fiókodba kapod a friss, aktuális állásokat.
A másik lehetőség itt a regisztráció. A regisztrációval egy adatlapot kell kitöltened, amivel a cég adatbázisába kerülsz be. Így ha keresésük van, akkor ott rögtön megtalálnak, illetve ha az egyik megbízó cégük kért adatbázis hozzáférést, akkor Ők is megtalálnak Téged.
Ezen regisztrációk alkalmával, nem csak egy önéletrajzot kell csatolni és e-mail címet megadni, hanem egy adatlapot kell kitölteni. Miért is van ez így? Sok fajta, típusú önéletrajz létezik, így ha mindenkinek csak önéletrajzot kellene csatolni, így nem biztos, hogy mindenkiről egységes, minden információra kiterjedő adathalmaz lenne. A regisztrációs adatlap biztosítja, hogy minden fontosabb információ rólad meglegyen. Segít abban, hogy nehogy kihagyj magadról valamit!
Sőt lehetőséged van itt is regisztrálni itt, vagy elküldheted önéletrajzodat a hr@jobtraining.hu címre.
VÁLTOZTASS! Éld a jelent, tedd le a jövőd alapjait, hogy holnap már a céljaidnak tudj élni!
Most a cégek megkeresésével szeretnélek megismeretetni. Bár már pár pályázó használja ezt a technikát, de nem annyira elterjedt!
Légy Te az aki használja, azaz keresd meg dikrektbe a céget! Ahogy már az álláskeresés első lépése írásból https://eqmuhely.hu/blog/az-allaskereses-elso-lepese tudod és alkalmazod a céljaid tükrében érdemes állást keresni, ha hosszútávra tervezel.
Ha a hirdetések között nem találtál számodra megfelelő állást, akkor nincs más út, mint, hogy ne állást hanem céget keres! Azaz térképezd fel, hogy azzal a szakterülettel, ami Te karrier céljaidnak megfelel, mely cégek foglalkoznak, felelnek meg! Abban az esetben ha az aktív álláshirdetések között találsz olyat, ami megfelel Neked, illetve TE is megfelelsz az elvárásoknak.
Hadd meséljek el egy konkrét esetet Neked. Egy álláskereső Fiatal ember keresett meg, aki épület gépészettel foglalkozott, már jó pár éve. Ez ideáig vállalkozóként dolgozott, sajnos a kevés megrendelés miatt el kellett kezdenie állást keresnie. Nehéz volt elindulnunk az álláskeresés útján, mert aki vállalkozó volt, ahogy Ő fogalmazott „szabad ember”, milyen lesz egy cég „kötelékében” dolgozni. Ő nála a céljai egyértelműek és világosak voltak, csak sajnos hirdetések között nem igazán találtunk számára tetszetős hirdetést. Így nem maradt más, mint hogy a cégek között keresett. Egy – két nap keresés után hívott, hogy meg van a cég ahova el szeretne menni. Böngészett a neten, beszélt szakmabeli kollegákkal, hogy melyik cég milyen. Amikor már megvolt a kiválasztott cég, amennyi információ csak volt, összeszedte a cégről. Ilyenkor az önéletrajzot cégre, cég profiljára szabtuk és minden előzetes hirdetés nélkül elküldtük a pályázati anyagát. Még azon a héten hívták, hogy szeretnének Vele személyesen találkozni.
A legnagyobb előnye itt rejztőzik, annak, hogy egy kiválasztott céghez küldjük. Nincs nagy verseny a többi önéletrajzzal, hiszen lehet, hogy aznap csak a Tiéd érkezik be, így van, hogy több időt is szánnak az önéletrajz átnézésére.
Tehát légy proaktív ha a cég nem keres, keresd Te!
VÁLTOZTASS! Éld a jelent, tedd le a jövőd alapjait, hogy holnap már a céljaidnak tudj élni! (JobTraining)
Több féle forgatókönyv is létezik egy állásinterjú kapcsán. De a fő váza az alábbi:
Jelölt bemutatkozása (munkaadói kérdések alapján).
Munkaadó bemutatja a céget, feladatokat.
Az állásinterjú kapcsán nagyon fontos, hogy felkészülten menjél:
Legyél felkészült magadból!
Legyél felkészült a cégből!
Ismerd a meghirdetett pozíciót, interjú előtt újra nézd meg, hogy mire is jelentkeztél!
Írd össze, hogy mik azok, amiket mindenképpen meg szeretnél tudni!
Tudd a fizetési igényedet!
Az állásinterjú során elképzelhető, hogy egy olyan interjúztatóval állsz/ülsz szemben, aki nem biztos, hogy minden információt elmond. Ilyenkor rajtad a sor! Ha a munkaadó nem mond el mindent, amire Te kíváncsi vagy, akkor legyél felkészült és kérdezz Te! Az állásinterjú előtt írd össze, hogy mik azok az információk, amik számodra fontosak, hogy eldönthesd, hogy Te szeretnéd-e, elvállald-e az állást!
Személytől és pozíciótól is függ, de íme néhány iránymutatás:
Mi lesz a konkrét feladatod?
Milyen felelősségi köröd lesz?
Kinek, milyen gyakorisággal kell jelentéseket készítened, referálnod?
Ki lesz a főnököd?
Lesznek-e beosztottjaid?
Hol lesz a munkavégzés helye?
Mettől meddig tart a munkaidő?
Számíthatsz-e túlórára?
Mennyi idő a próbaidő?
Mennyi lesz a fizetésed?
Van-e egyéb juttatási csomag?
Cég tevékenységéről, ügyfélköréről, múltjáról, jelenéről és jövőbeni terveiről is kérdezzél!
Kezdjük az improvizáció szó jelentésével. Rögtönzés, előzetes felkészülés nélküli előadás.Általában zenedaraboknál használták ezt a kifejezést. Alsó tagozatban az ének órán találkoztam én először ezzel az idegen szóval. A feladat az volt, hogy megtanuljuk jelentését és a gyakorlatban értelmezzük. Imádott néhai nagybátyám segített az ének leckében, aki messze a legjobban értett ahhoz, hogy ez a gyakorlatban mit jelentett, hiszen a dixiland műfaj legjobbja volt.
Felmerülhet a kérdés, hogy ez jön az álláskereséshez?
Az improvizálás rögtönzést jelent, előzetes felkészülés nélküli előadást! Szerinted jó, ha így érkezel az állásinterjúra? A helyes válasz nem! Az állásinterjúra MINDIG felkészültek kell érkezni! Készülj fel:
magadból,
a cégből,
a meghirdetett állásból,
terveidből, elvárásaidból,
kérdésekből.
Ha valaki felkészületlenül érkezik egy állásinterjúra, az bizony meg is fog látszani. Az interjúztató által feltett kérdésekre akkor „keresi” a választ az interjú alany, ami valljuk be őszintén nem túl jó. Gondolkozz a cég fejével. Benned milyen benyomást keltene az a jelölt, aki felkészületlenül érkezik az állásinterjúra? Nem is érdekli, nem is olyan fontos neki – ezek biztosan eszedbe jutnának.
Pár alap kérdés, amikre felkészültek kell tudnod a válaszokat!
Mutatkozzon be!
Milyen feladatokat végzett eddig?
Milyen eredményei vannak?
Rossz, jó tulajdonságok!
Mi volt a legnagyobb kudarca?
Miért szeretne váltani?
Mik a tervei 5 év múlva?
Mennyi a fizetési igénye?
…. és hosszasan lehetne sorolni!
Ha tényleg szeretnél egy új állást akkor azért tenni kell, nem lehet fél vállról venni! Meg kell dolgozni azért, hogy Tiéd legyen az adott állás! Az alapos felkészülés az alapja, hogy kimagasló teljesítményt tudjál nyújtani!
Gondolom most arra gondolsz, hogy tudnál mindenre felkészülni? Való igaz, hogy minden állásinterjú más és más lehet, de ahogy már a blogomban olvashattad – https://eqmuhely.hu/blog/az-allasinterju-menete – , a fő váza ugyan az. Ha úgy érzed rutintalan vagy, jó lenne ha felkészítenélek keress bizalommal, hogy minden szempontból felkészült legyél – https://eqmuhely.hu/foproba-csomag
Szerinted van olyan része az állásinterjúnak, amire nem lehet felkészülni? Bizony van, ebben az esetben muszáj vagy improvizálni. Sőt nagyon is kreatívnak kell lenned.
Az alábbi blog bejegyzésben – https://eqmuhely.hu/blog/specialis-allasinterju-tipusok – már olvashattál arról, hogy, milyen speciális állásinterjú típusok vannak. Közte vannak a szokatlan kérdések, amikre igen nehéz felkészülni. Itt használd a kreativitásodat, improvizálj.
Egy – két példa kérdés:
Mi lenne a totem állata?
Meséljen el egy történtet?
Hány darab papír zsebkendő kellene ahhoz, hogy körbe tudja tapétázni egy szobát?
Összefoglalva elmondható, hogy az improvizáció csak az egyedi, kreativitást igénylő kérdéseknél jó. Egyéb esetben igen is felkészülten kell érkezni az állásinterjúra!
Az egyik képen egy szép, egészséges növényt látsz.
A másikon pedig egy elszáradt cserepes virág látható.
Amivel mindennap foglalkozol, amit mindennap gondosan ápolsz, az fog növekedni, az fog életre kelni az életedben.
Te mit szeretnél, hogy mi diktálja életed pulzusát?
A választás a Tiéd!
Választhatod, hogy a gondjaidat, negatív hitrendszeredet helyezed előtérbe és azt táplálod mindennap vagy meghatározod a célodat és mindennap teszel érte, hogy jobb, minőségibb életet élj.
Dönts Te saját sorsodról és vedd kezedbe az irányítást, csináld azt mindennap, amit szeretsz, ami örömmel tölt el, hidd el abban sikeres leszel!
Indulj ez azon a karrier úton, ami az elégedettséget, biztonságot, felszabadultságot adja.
Keress bizalommal, hogy megtaláld célodnak, személyiségednek megfelelő hivatást.
VÁLTOZTASS! Éld a jelent, tedd le a jövőd alapjait, hogy holnap már a céljaidnak tudj élni!” (JobTraining) https://eqmuhely.hu/welcomepage
A munkaerő felvétel szerves részét képezi a bérigény meghatározása,mind munkavállalói, mind munkaadói oldalról. Álláskeresőként, mielőtt elkezdenél állást keresni, fontos, hogy határozod meg, hogy mi lenne a bérigényed. Ez is a máraz olyan sokat emlegetett célok része. Az állásinterjún pedig biztos, hogy felmerül a kérdés „Mennyi a fizetési igénye?”.A munkaerő felvétel is tudatos tervezés előzi meg a vállalkozás oldaláról, ahol a cégek kalkulálnak, hogy egyes feladatkörbe milyen munkatársat keresnek és számára milyen juttatási csomagot tudnak kínálni.
A bérigény meghatározása, akár munkavállalói, akár munkaadói oldalról is sokkal összetettebb, mint, hogy csak egy számot mondjunk.
A munkaerő egy hosszútávú befektetés munkaadói oldalról és a munkavállaló sem szeret havonta, évente munkahelyet váltani.Bizony a cég által elvárt feladatokon túl az álláskeresés, munkaerő felvétel egy fontos pontja a fizetés. A legtöbb esetben már nem csak fizetésről, hanem juttatási csomagról beszélhetünk. Jelen, komplex írás szól mind a munkaadóknak és munkavállalóknak. Célunk az, hogy minél teljesebb képet kapjon mindkét fél a lehetőségek kapcsán. Erky Tibor munkatársam, Privát Bankár és Kockázatkezelési Specialista volt a segítségemre a tények, tévhitek, lehetőségek összeállításában.
Tervezd meg vállalkozásod, privát életed pénzügyi lehetőségeit, hogy hosszútávon gazdaságosan működj.
Szakértőnk – Erky Tibor
Szakértőnk Erky Tibor (Privát Bankár és Kockázatkezelési Specialista), 45 éves közgazász, 22 éve a pénzügyi terület ismert és elismert szereplője. Épített nemzetközi karriert csakúgy, mint milliárdos forgalmú saját vállalkozást. Rendelkezik az MNB összes engedélyével a banki, biztosítási és tőkepiaci közvetői területen. Sikereinek, kudarcainak és folyamatos önképzésének minden tapasztalatával, sajátos szemléleten keresztül segíti mikro- és kisvállalati ügyfeleit a mindennapok égető problémáinak gyors és költséghatékony megoldásában, valamint a stratégiai tervezésben. Ennek egyik eleme a bérköltségek átstrukturálása, vagyis a cafetéria tanácsadás.
Kezdjük rögtön azzal, hogy pontosan mi is a cafetéria?
A kérdés megválaszolását először is fogalmi tisztázással kell, hogy kezdjem, ugyanis a köznyelv bár ezt a szót használja mindenre, amit a fizetésen kívül kaphat a dolgozó, ugyanakkor konkrétan a cafetéria szót mégsem lehet megtalálni semmilyen jogszabályban. A jogalkotó alapvetően „Önálló vagy nem önálló jövedelmek”-ről (Bér- vagy bérjellegű jövedelmek), illetve „Természetbeni juttatások”-ról (Béren kívüli juttatások) rendelkezik. Javaslom, hogy az egyszerűség kedvéért a továbbiakban használjuk mi is a béren kívüli juttatások kifejezést, mert ez is ismerős mindenkinek, és – bár jogilag ez sem teljesen helyénvaló megfogalmazás, mint később látni fogjuk, mégis csak – közelebb járunk vele az igazsághoz.
Ennél a pontnál tegyünk egy kis kitérőt, és röviden nézzük meg, hogy milyen törvényi, jogszabályi rendelkezéseket is kell figyelembe venni?
A béren kívüli juttatásokról sajnos nincs önálló, egységes szerkezetű rendelkezés. Kiindulásképpen és alapvetően az 1995. évi CXVII. törvény, vagyis az Szja tv. 69.§, 70.§, 71.§-a, valamint a törvény 1. számú melléklete az irányadó. Ezt kiegészíti még a Munka törvénykönyvének egyes részei, az Adózás Rendjéről szóló 2017. évi CL. tv (Art.), az 1998. évi LXVI. Egészségügyi Hozzájárulásról szóló törvény (EHO tv.), az 55/2011. (IV.12.) Kormány rendelet a Széchenyi Pihenő Kártyáról, de ide tartozik még az 1993. évi XCVI. törvény az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról (Öpt. tv.) is. Látjuk tehát, hogy nem egyszerű eligazodni ennyi rendelkezés között, és nyilvánvaló, hogy a hétköznapi munkavállalók ezt nem is láthatják át. Néha még könyvelő, bérszámfejtő vagy HR kollégák is külön utána járással tudnak csak a megfelelő információk birtokába jutni. A legcélravezetőbb megoldás szakértői tanácsadás keretében, közösen kidolgozni a vállalkozás és a munkavállalók számára egyaránt előnyös konstrukciót.
A fenti jogszabályok milyen mozgásteret adhat a munkaadónak és munkavállalónak? Ez kötelező része a bérnek?
Nem. A béren kívüli juttatások nem járnak automatikusan, hanem adhatóak, így ebből a szempontból a munkavállalóknak nincs sok mozgásterük. Egy vállalkozás anyagi helyzete, a vállalati kultúra és nem utolsó sorban a piaci helyzet az, ami meghatározza, hogy az adható juttatások közül mit, és milyen mértékben juttat dolgozóinak egy cég. Nyilván a mai körülmények között, amikor erős a bérnyomás, és a munkaerő megtartása kulcsfontosságú, egyik cég sem teheti meg, hogy nem foglalkozik a béren kívüli juttatások kérdésével. Gyakori, hogy egy állásra jelentkező dolgozó már magától teszi fel a kérdést, hogy a fizetésen kívül még mit ajánl a cég, ami kvázi jövedelemnek számít még, illetve egy megszerezni kívánt munkaerő számára a vállalkozás már magától komplett jövedelem-csomagot ajánl, számos elemmel.
Itt kanyarodjuk is vissza akkor a béren kívüli juttatások rendszerének típusaihoz.
Alapvetően 3 féle rendszert különböztethetünk meg.
A legegyszerűbb esetben, ha a vállalkozás ad béren kívüli juttatást, akkor minden dolgozó kap, egységesen ugyanazt, és ugyanannyit – és ez a megoldás minimális adminisztrációval is jár. Jellemzően ez a juttatás az étkezési utalvány szokott lenni. Korábban számos külföldi utalvány forgalmazó étkezési jegyével lehetett találkozni, az utóbbi években ezek kivonulásával az Erzsébet utalvány maradt egyedüli szereplőként a piacon. Ezt mindenki ismeri, és az utalványok papár alapúról kártyára történő átállásával sokkal praktikusabb is lett a felhasználás mindkét oldalon. Nincsenek címletezések, visszaadási problémák, és elszakadt vagy megrongálódott utalványok. Ennek kapcsán egyébként elmondhatjuk, hogy Magyarországon tulajdonképpen egyfajta „kajajegy” fetisizmus alakult ki, minden cég adja, minden dolgozó elvárja, szinte kihagyhatatlan. Pedig a jogszabályi változások következtében már közel sem olyan vonzó elem a vállalkozás szempontjából, mint korábban volt. A legmagasabb adózási sávba esik, és ugyanilyen terhek mellett már univerzálisabb megoldások léteznek, de erről majd kicsit később lesz még szó bőven.
A második esetben már megjelenik egyfajta differenciálás a juttatások számát és összegét illetően is. Például az Erzsébet utalványon kívül SZÉP kártyát és mondjuk biztosítást is kapnak a dolgozók, de eltérő a juttatások mértéke, és még mindig nincs beleszólása munkavállalónak, hogy mit és mekkora összegben kapjon. Rendkívül fontos megjegyezni, hogy ebben az esetben a juttatások eltérő mértékét már dokumentálni kell, vagyis szabályzatot kell készítenie a cégeknek, hogy mi alapján differenciálnak. Ugyanilyen fontos, hogy a differenciálás nem lehet személyre szabott, vagyis egyéni teljesítményhez kötött, csakis minőségi mutatók alapján lehet dolgozói csoportokat képezni. Ilyen például a munkakör, a vállalatnál eltöltött idő, végzettség, nyelvtudás.
Ez azt jelenti például, hogy tegyük fel egy értékesítő nem kaphat magasabb összegű béren kívüli juttatást, amikor mondjuk 10%-kal túlteljesítette az időszakos tervet?
Pontosan. Mivel ez így egyéni teljesítmény alapú, ezért prémiumnak, jutalomnak, esetleg plusz havi fizetésnek számít, és bérjövedelemként kell adózzon utána a cég és a munkavállaló is. Mondjuk egy tapasztaltabb értékesítő kaphat emelt összegű béren kívüli juttatást kezdő kollégájához képest, amennyiben a belső szabályzatot úgy alakították ki például, hogy a 3 évnél rövidebb munkaviszonnyal rendelkezők havi X összegben kapnak juttatást, a 3 évnél régebbi kollégák pedig 1,5X összegben. Akik pedig diplomával és nyelvvizsgával is rendelkeznek, ők 2X összegben kaphatnak. A differenciálás lehet viszonylag egyszerű, és cizelláltabb is, azonban az életszerűségre itt is figyelni kell. Pl. abban az esetben, ha a csoportképzés feltételeinek egy nagyobb létszámú cégnél „véletlenül” éppen csak egy dolgozó felel meg, az rögtön gyanússá válhat egy hatósági ellenőrzésnél.
Akkor nézzük most a harmadik juttatási rendszer típust!
Ebben az esetben a munkáltató meghatározza, hogy milyen béren kívüli juttatásokat ad a dolgozóknak, akik ebből szabadon választhatnak egy bizonyos – szintén belső szabályzattal meghatározott – összeg mértékéig. Valójában ez az eset maga a cafetéria rendszer. Itt az összeg meghatározása viszont döntő lehet abból a szempontból, hogy nettó, bruttó, vagy „szuperbruttó” összegben gondolkozik a munkáltató.
Pontosítaná ezek a fogalmakat?
Természetesen.
Nettó összeg esetében a dolgozó kiválasztja az összeg erejéig az juttatásokat, viszont a juttatási típusok adóterheinek következtében a munkáltató nem tudja előre kalkulálni, hogy mekkora többlet kiadásokkal számoljon. Ugyanis, tegyük fel, ha egy dolgozó a havi 25 ezres keretéből nagyobb összegben választ adómentes, vagy kedvezményes adózású elemeket, azzal jobban jár a munkáltató, mint azzal a kollégával, aki többnyire a legmagasabb adósávba tartozó juttatásokat preferálja. Mindkét dolgozó nettó 25 ezer forint értékben kapott juttatást, azonban a munkáltató a két eset között akár 20-30% adóteher különbséggel is szembesülhet, ami valljuk be, céges és éves szinten, nagyobb létszámnál már sok milliós tétel is lehet.
Éppen ezért általánosabb a bruttó keret meghatározása, ami azt jelenti, hogy a megadott összegbe bele kell számolni az adóterhet is a munkavállalónak. Így törvényszerűen előfordul, egy pl. egy adott havi 30 ezres bruttó keretből, aki több adómentes elemet választ, az nettó értékben többet is tud hazavinni, mint aki a magasabb adózású elemekből állítja össze a saját juttatási csomagját. Ez a megoldás sokkal jobban kalkulálható a munkáltató részéről, pláne akkor, ha lehetőség van évközben változtatnia a dolgozóknak a juttatási elemek összetételén, mert nem fogja váratlanul érni a céget az adóteher változó összege, hiszen mindegy ki és mit „variál”, a bruttó kiadás nem változik.
Ezek után mit értünk szuperbruttó keret alatt?
Figyelembe kell venni, hogy az adóterheken túl, egyes juttatásoknál felmerül még pár százalékos utalvány kezelési költség is. A munkáltató gondolkozhat úgy, hogy az adóhoz hasonlóan ezt a költséget is „áthárítja” a dolgozóra. Nem túl általános ugyan, de egy nagyobb cég életében ez is komoly tétel lehet éves szinten, és lássuk be, nem hibáztathatóak azért, ha költséggazdálkodásuk során akár még ezzel a megoldással is élnek.
Nem túl bonyolult ez így?
Ismeri a mondást: senki nem mondta, hogy könnyű lesz, csak azt, hogy megéri. A klasszikus cafetéria rendszer nagyobb létszámnál manuálisan szinte kezelhetetlen, de nem kell megijedni. Manapság nagyon ügyfélbarát szoftveres megoldások léteznek, amelyek kezelik a teljes folyamatot a belső szabályzatok elkészítésétől kezdve a kalkulációkon, nyilatkoztatásokon keresztül az archiválásig. Ezek megfelelnek az aktuális törvényi előírásoknak, köznyelven „NAV állóak”.
Mennyire általános ezek használata?
A klasszikus cafetéria rendszer használata az elmúlt évekig leginkább a multikra volt jellemző. Egyrészt nekik volt meg a megfelelő jogi, gazdasági és HR kapacitásuk a jogszabályi háttér adta lehetőségek teljes tanulmányozására és kihasználására, ami egy mikrovállakozás számára szinte megoldhatatlan. Másrészt, náluk ez a rendszer szerves része a vállalati kultúrának, és minden országban működtetik. Harmadrészt, a rendkívül szofisztikált gazdasági tervezésük és a maximális költséghatékonyságra való törekvésük során nem hanyagolják el a béreken megtakarítható összegeket.
Az utóbbi időkben azonban, köszönhetően az aktuális munkaerő piaci helyzetnek és a törvényi változásoknak, valamint a folyamatos szakmai fejlődésnek, tapasztalat cserének, egyre több, árbevétel és létszám alapján a KKV szektor középső harmadába tartozó közepes méretű vállalkozás is keresi már a komplex lehetőségeket, és áll át teljes körű megoldásokra.
Hiszen ne felejtsük el, hogy az egész béren kívüli juttatási rendszernek a végső lényege az, hogy hogyan adhat úgy többet a munkáltató a dolgozónak, hogy az ne kerüljön többe neki, esetenként még akár jelentősen kevesebből is attraktív fejlesztést tudjon elérni. A végén így mindenki elégedett, hiszen a dolgozónak több marad, a cégek pedig nem rokkannak bele az emeléssel járó költségekbe, hiszen olyanok gyakorlatilag nem is jelentkeznek. Azon kívül ne menjünk el szó nélkül amellett, hogy a szoftveres megoldásoknak köszönhetően az elején egyszer kell csak adatbázisokat összefésülni, pár dolgot megadni, beállítani, és onnantól kezdve akár 5000 fő havi adminisztrációja is csak maximum 15 perces munka az illetékes kollégáknak. Valójában a vállalat profitjában elsősorban érdekelt vezetők, és a HR-es, bérszámfejtő kollégák a leglelkesebbek és a leghálásabbak a szakértői konzultáció után bevezetett változtatásokért. És természetesen a dolgozók is hamar motiváltabbak, lojálisabbak lesznek, hiszen bővül a családi kassza, és érzik a törődést, odafigyelést is a vállalat részéről.
Sajnos a kis- és mikro méretű vállalkozások esetében nincs sem idő, sem kellő mennyiségű és megfelelő minőségű információ részletesen foglalkoznia a béren kívüli juttatásokkal. Az egyszerű megoldás a nyerő. De legyünk őszinték; előfordul az is, hogy bár a cégtulajdonos érti és akarná is a változást, sajnos a munkaerő megszokásai és általános képzettsége, jártassága a kérdésben nem teszi lehetővé a változások bevezetését. Pedig az ő esetükben az egyik oldalon a növelt juttatások, a másik oldalon pedig a megspórolt bérterhek arányaiban a legnagyobb eredmény javulást hozhatnák.
Tekintsük át, miben adhatóak a béren kívüli juttatások?
Ezek a juttatások alapvetően természetbeni juttatások, vagyis elméletben sokféle formája létezhetne. Más kérdés, hogy manapság mindent, amit csak lehet, utalványban adnak oda, mert ez nagyban leegyszerűsíti a munkáltató dolgát, ugyanakkor jelentős szabadság fokot biztosít a dolgozóknak a beváltásnál. Vegyünk egy konkrét példát: egy esztergályos műhely béren kívüli juttatásként étkezést biztosítana a dolgozóknak. Ez természetben azt jelentené, hogy kialakítani és működtetnie kellene egy üzemi étkezdét, ami nyilvánvalóan nem a vállalkozás profilja. Ehelyett inkább az étkezések havi értékét utalványban adja a dolgozóknak, akik szabadon eldönthetik, hogy melyik elfogadóhelyen, mikor, mennyit váltanak be az utalványból. Erre egyébként a NAV központi hivatalának 2011-es megfogalmazása egyértelmű értelmezést ad az alábbiak szerint:
Fontos azonban megjegyezni, hogy az utalványnak teljesíteni kell két fontos feltételt. Nevezetesen, hogy csak arra használható, ami a neve, amire való, vagyis például egy adómentes számítógép használati utalványt csak számítógép használatára lehet beváltani, nem lehet vele az eszközt megvásárolni (erről később még szót ejtünk, miért éri meg a dolgozónak ilyen utalványt adni, választani). A másik kritérium, hogy pénzre nem váltható. Ezt ismerjük azokból a kellemetlen tapasztalatokból, mikor a kasszánál átadott étkezési utalványból kisebb összegű vásárlás esetén nem adhatott vissza a pénztáros, kellett még valamit gyorsan venni, hogy akárcsak egy kicsivel is nagyobb legyen a vásárlás végösszege, mint az utalvány értéke.
Sok mindenről esett szó idáig. Foglaljuk össze kicsit az alapokat, és nézzük meg a kapcsolódó számokat is, hiszen azok alapján lehet csak pontosan látni a különbséget a munkabérhez képest.
Amint az elején szó volt róla, alapvetően bérjellegű jövedelemről, és béren kívüli juttatásokról beszélünk. Azonban itt az ideje a pontosításnak, mert a béren kívüli juttatások valójában csak egyik eleme a természetbeni juttatásoknak. A béren kívüli juttatásokba tartozik egy egészen nonszensz megfogalmazású elem, az úgynevezett készpénz-cafetéria, valamint a SZÉP kártya. A készpénz-cafetéria elem éves szinten 100.000-Ft-ig adható, ez havi 8.333 Ft-ot jelent, ténylegesen készpénzben, vagy átutalással kifizetve. A SZÉP kártya 450.000 Ft-ig adható, ezen belül a vendéglátás alszámlára 150.000 Ft, a szállásra 225.0000 Ft, míg a szabadidő számlára 75.000 Ft kerülhet. Ezek kedvezményes adózású elemek, melyeknek adóterhei némileg tovább mérséklődtek az idén 34,22%-ra.
Viszont a korábban ebbe a kategóriába tartozó összes többi elem átkerült a normál adózású kategóriába, aminek adóterhe viszont kicsit nagyobb mértékben csökkent, 43,66%-ról az idén 40,71%-ra. Itt az úgynevezett „egyes meghatározott juttatások” között található meg most már többek között a helyi bérlet, az Erzsébet Utalvány ill. a munkahelyi étkezés, az iskolakezdési támogatás, a nyugdíj- és egészségpénztári hozzájárulás, és mindezek felső korlát nélkül adhatóak.
Itt álljunk meg egy pillanatra. Mit jelent, hogy felső korlát nélkül? Valóban korlátlanul adhatóak?
A meghatározás alapján igen, vagyis ezekre nincs olyan meghatározott éves limit, mint pl. a SZÉP kártyánál. Ugyanakkor óvva intenék minden munkáltatót, hogy szó szerint vegye a korlátlanságot! Piaci tapasztalat, és a NAV ellenőrzési gyakorlata alapján azt tanácsolom minden munkáltatónak, hogy az alábbi ökölszabályt komolyan tartsa be: egy juttatási elem értéke ne haladja meg a munkavállaló nettó bérének 30-35%-át, több elem választása esetén pedig a 75-80%-át! Ezzel maximálisan védve van mindkét fél. Nagyon nem életszerű, és azonnali szankciót von maga után például egy olyan eset, amikor egy munkavállaló 120.000 nettó fizetése mellé kap még pl. 250.000 értékű béren kívüli juttatást. Ez egyértelműen járulékfizetés elkerülésére irányul, amit különbözet megfizettetésével, adóbírsággal és egyéb pótlékfizetési kötelezettséggel „hálál” meg a hatóság. (Ugyancsak nem életszerű, ha egy top menedzser havi 1M forintos nettó fizetése mellé kap még 700-800 ezer forintnyi béren kívüli juttatást. Elvileg semmi akadálya ezt szabályosan és törvényesen intézni, de még egy luxus életvitel mellett is nehezen elképzelhető, hogy valaki minden hónapban igénybe tudjon venni mondjuk 300.000 Forintnyi étkezési utalványt. 150-200 ezer forintnyi össz keret még elmegy, azon túl más megoldásokat kell keresni.)
Félreértés ne essék, és ne is legyünk álszentek; optimalizálni lehet, hiszen az egész témakör erről szól. De ne essen át senki a ló túloldalára, a jóhiszeműséget és az életszerűséget mindig szem előtt tartva kell tervezni és átalakítani. Szorosan ide tartozik még az az eset is, amikor pl. egy munkáltató félve a lebukástól, az eddigi fekete pénzek kifizetését elkezdi kifehéríteni, és hirtelen papíron nagymértékben emelkedik a dolgozók havi össz juttatása. Ez nyilvánvalóan szemet szúr a rendszerben, és az ellenőrzés bizony elkerülhetetlen lesz, az összes negatív következményével együtt. Élő példa, hogy ezt még lehet tetézni azzal, hogy egyébként a jelentősebb mértékű, immár hivatalos és szabályszerű többlet kifizetések amellett történtek, hogy az amúgy kissé veszteséges vállalkozásnak nem emelkedett különösebben az árbevétele. Azt hiszem, ezt nem is érdemes tovább ragozni. Erre szoktuk azt mondani, hogy mindenkinek szívesen adunk tanácsot, de hála Istennek, nem mindenki lesz ügyfél.
Ezt maximálisan megértem, saját magam is tapasztalom. De térjünk rá az adómentes elemekre, hiszen ezekkel jár legjobban mind a munkáltató, mind a munkavállaló.
Valóban. Ahhoz, hogy kicsit szemléltessem az egész rendszert, és, hogy mekkora is a különbség a bérteherhez képest, az alábbi ábrát javaslom áttekinteni.
Elég egyértelmű és meggyőző. Azonban hogyan kell értelmezni a bérhez tartozó 81,96%-ot? Bérteherként a könyvelők, és a bérszámfejtők is jóval kevesebbet szoktak emlegetni.
Valóban, általános gondolkozásmód, hogy csak a bruttó béren felüli munkáltatói terheket veszik figyelembe, azok csökkentésére koncentrálnak, hiszen a többi az a munkavállalót terheli. Elsőre akár meg is érteném őket, de hadd idézzek szintén egy megtörtént esetet. A tárgyalás során pontosan az történt, hogy ezt a magas százalékot kifogásolta és kijavította a könyvelő, a munkavállalói adó és járulék terhekkel ő nem számolt. Erre az ügyvezető-tulajdonos megjegyezte: „Marika drága, azokat senki nem otthonról hozza befizetni, azt is nekem kell kitermelnem!”. És valóban….
Sajnos ez egy picit szemlélteti is a gondolkodásbeli különbséget egy elméleti síkon tevékenykedő alkalmazott, és egy gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező, a felelősséget és a kockázatot is vállaló vezető tulajdonosi szemlélete között. És ezt nem bántásként gondolom így, mert alapvetően mindenkinek a maga feladatára kell koncentrálni, de vannak helyzetek, amikor bele kell ülni a másik székébe, és az ő szemével is látni a helyzetet.
Tehát, akkor, ha jól értem, a munkavállaló szempontjából nézzük azt, hogy az ő nettó bérigénye mekkora összköltséget jelent a vállalkozás szintjén?
Tökéletesen jól érti. Nézzünk egy másik ábrát, ami jobban szemlélteti az arányokat.
Tehát, ahhoz, hogy ma egy munkavállaló megkaphasson (mindenféle módosító kedvezmény nélkül) nettó 100.000 Ft fizetést, ahhoz a munkáltatónak összesen 181.960 Ft bevételre kell szert tenni. Visszafelé számolva, a teljes bérkiadás csupán 55%-át kapja meg nettó fizetésben a dolgozó. És itt, ennél a pontnál értékelődik fel a szakértői tanácsadás jelentősége. Ugyanis, ha egy munkáltató a munkaszerződésben arra szerződik, hogy a dolgozónak év végén prémiumot fizet, az elsőre nagyon jól hangzik, másodikra azonban rendkívül gazdaságtalan. Ugyanis, a prémium az bérként adózik, vagyis drága mulatság mindenkinek.
Mit javasol az ilyen helyzetre, hogyan járhatna jobban mindkét fél?
Szintén ökölszabály, hogy az alapbérhez nyúlni, azt csökkenteni csak nagyon indokolt esetben lehet, abszolút kerülendő! Viszont azon kívül minden egyéb bér jellegű juttatást érdemes újra gondolni. Ebben az esetben egy munkaszerződés módosítást javaslok, amelyben a prémium/jutalom megnevezést, és annak összegét kiveszik a szerződésből, és átcsoportosítják a természetbeni juttatások közé. A legrosszabb esetben is, ha az egyes meghatározott juttatások közé sorolt Ajándék Utaványkártyával fizeti ki a munkáltató, a korábbi nettó 100.000 Ft prémium 181.960 Ft helyett csak 140.710 Forintjába fog kerülni. A járulékos költséget (utalvány kezelési költség) levonva így is gyakorlatilag 35.000 Forintot tud spórolni a cég. Kicsit tovább gondolva, ha ezt a spórolást megosztja a munkavállalóval, akkor még mindig jól járt, miközben a munkavállaló is többet kapott, mint az eredeti prémium összeg.
Ezzel el is érkeztünk a célhoz, az eredeti gondolatmenethez; hogyan adjunk többet a dolgozónak úgy, hogy cég szinten ne kerüljön többe, sőt, akár meg is lehessen takarítani a költségeken!
Elképzelhető, hogyha már így hozzányúl egy vállalat a prémium kifizetés megváltoztatásához, akkor akár adómentes elemeket is alkalmazhatna?
Ahogy az előbb említettem, az Ajándék Utalványkártya a „legrosszabb eset”. A bérhez képest azonban már ez is egészen attraktív megtakarítás, mindenki elkezdhet számolni. A munkavállaló azt, hogy hány dolgozójának hányszor százezer forintos bérként adózó plusz juttatásokat fizetett eddig, és ezután mekkora költséget tudna csökkenteni. A munkavállaló pedig azt, hogy mennyivel több nettót vihetne haza, ha egy kölcsönösen előnyös, közös szerződés módosításban tudna megállapodni a munkáltatójával. (Tapasztalom persze, hogy a dolgozók azért szeretik a magasabb bruttót, mert egy következő munkahelyen lehet rá hivatkozni, meg hitel felvételnél is számít, de lehet, hogy sem munkahely váltásra, sem mondjuk személyi kölcsön felvételére nem kellene, hogy sor kerüljön, amennyiben a módosításokkal innen is érezhetően többet vihetne haza)
De jól mondja, ha már lúd, legyen kövér, és ha nem is a teljes összeget, de legalább a felét adja oda adómentes juttatásként, egy vagy több elemet használva. Ezzel további jelentős tízezreket lehet megtakarítani vállalati oldalon, és mondjuk ugyanennyivel növelni a kifizetést dolgozói oldalon.
Bevallom őszintén, hogy kifejezetten élvezem a tárgyalások ezen pontját, amikor a cégvezetők általános hozzáállása a „na, ez is mit akar nekem eladni”-ról egy szemvillanás alatt gyökeresen megváltozik, és szinte egyből a megmentőt látja. Pedig csak a megfelelő információval újraterveztünk.
Az adómentes elemeknél tartottunk. Jelenleg mik tartoznak ebbe a kategóriába, mit kell róluk tudni?
Az idei évben adómentesen adhatóak a következők:
kultúra belépők 50.000 Ft /év, sportesemény belépők korlátlanul, számítógép használat,
élet-, egészség és balesetbiztosítások díja a minimálbér 30%-áig, valamint a diákhitel törlesztése a minimálbér 20%-áig,
a közigazgatási határon kívülről személygépjárművel történő munkába járás költségtérítése min. 9 Ft, Max. 15 Ft / km,
bölcsődei és óvodai ellátás az igazolt költségek mértékéig, munkaruházat korlátlanul (fontos a munkaruha definícióját figyelembe venni, mert sokaknak az öltöny is mindennapos munkaruha, mégsem felel meg a kritériumoknak), a távolsági bérletek a bérlet érték 14%-áig,
a lakáscélú támogatás 5 év alatt 5M ft – a vételár vagy bekerülési költség 30%-áig,
és végül a mobilitási célú lakhatási támogatás szigorú feltételekkel
Úgy tűnik, széles a választék. A gyakorlatban ezek közül melyek a legnépszerűbbek?
Nos, egyes juttatások csak kisebb kört érintenek, pl. a fenti lakhatási támogatás. A lakáscélú támogatás már jelentősebb rétegeknek tudna segíteni, de információ hiányában sajnos méltatlanul népszerűtlen elem. Holott, havi 83 ezer forint erejéig a munkavállaló meglévő hitel törlesztését is lehetne belőle fizetni. Nagyon nem mindegy, hogy a havi jelzálog hitel törlesztést valaki az adott nettó munkabéréből kell kifizesse, vagy adómentes támogatásból is rendezhetné. Ezt az elemet mindenképpen érdemes lenne jobban népszerűsíteni.
A legkedveltebbek a kultúra és sport belépő utalványok, bár ezek sem olyan mértékben, mint az pl. az Erzsébet utalvány. Sokan ugyanis rögtön legyintenek, hogy nem járnak annyit színházba, vagy meccsre. Ez lehetséges, de hadd adjak egy kis segítséget. Ne csak magukra gondoljanak! Ezek az utalványok adhatóak közeli hozzátartozóknak is, és a teljesség igénye nélkül alábbi lehetőségekre használhatóak.
Kultúra utalvány: a színházi belépőn kívül koncertre, múzeumokba, kiállításokra. Életszerű, hogy egy vidéki munkavállalónak helyben nincs igazán lehetősége ezt kihasználni, és megyeszékhelyre, vagy Budapestre ritkán jut el. De vajon hány munkavállaló járul hozzá pl. gyermeke 99.000 forintos Sziget Fesztivál (Hegyalja Fesztivál, Balaton Sound, stb.) belépőjéhez? Melyik gazdaságosabb, egy bruttó 150 ezres prémiumból kifizetni a heti jegyet, ami a munkáltatónak összesen 181 ezer forintba kerül, vagy mondjuk 30 ezer forintot spórolva a munkáltató, 3×50.000 Ft értékben ad juttatást a dolgozó családjának? Ebből a heti jegy kifizetése után még mindig marad 50.000 Forint a családnak egyéb programokra. Ezek után elégedett-e mindkét fél? A kérdés nyilván költői…
Sportesemény belépő utalvány: focin kívül kézilabda, kosárlabda, vízilabda, úszóverseny, vívás, boksz, tenisz, Forma1, stb. Az előbbi példából a Sziget fesztivál belépőt helyettesítsük a Forma1-gyel. Ülőhelyek 150-450 euróért kaphatók az idei futamra a Hungaroringen. Egy 4 tagú család kiadása ezzel a 180-560 ezer forintot is elérheti. És ismét a kérdés, melyik kifizetési változat a jóval gazdaságosabb, a prémium, vagy a béren kívüli utalvány juttatás?
De tovább megyek. Sehol nincs korlátozva, hogy csak magyarországi események jöhetnek szóba! Az utalvány igaz ugyan, hogy csak magyarországi fizetés során használható fel, de az elfogadó helyek között szereplő jegyaruhaz.hu-n keresztül elérhető a jegy.hu, az Eventim, a Ticketpro, a Ticketpotal, a Jegymester, és a TicketExpress kínálata is, vagyis a magyarországi kulturális és sport események 98%-a, és emellett ezernyi nemzetközi rendezvény is! Élő példa, hogy egy top menedzser sokkal jobban örült a 13-14 havi fizetés helyett egy nagyobb összegű sportbelépő utalványnak, mert tudott jegyet venni a Riói olimpia eseményeire, valamint egy Reál Madrid-Barcelona mérkőzésre is. Kultúra utalvánnyal voltak már Prágai koncerten ugyanúgy, mint párizsi vagy londoni múzeumokban.
Akciósan, pláne nagyobb mértékű engedményekkel mindenki szívesen szeret vásárolni. Vegyük észre, hogy az adómentes utalványok használata egy látens kb. 50%-os kedvezményt jelent, vagyis a bérhez képest, mintha midig mindet féláron tudnánk megvenni!
Ezek az információk egészen új távlatokat nyitnak!
Valóban! Szakértői tanácsadás során pontosan ezekkel a példákkal tudjuk megvilágítani a kölcsönös előnyöket, hiszen így a munkavállalók nem érzik azt, hogy ezek az adminisztratív módosításokat csak azért találja ki a cégvezetés, hogy nekik jobb legyen. Nyilván gazdaságosabb lesz a cégnek, hiszen éves szinten sokmillió forintról beszélünk, de a spórolás mellett egyúttal többet is lehet juttatni a dolgozóknak. Win-win szituáció. Stabilabb cégműködés, mozgástér a cash-flowban, ugyanakkor motiváltabb és lojálisabb kollégák. Ki hagyná ki ezt a kombinációt?
Csak az, aki nem tud róla, hogy így is lehet.
Így igaz.
Van-e valami olyan specialitás, amelyről mindenképpen érdemes lenne még szót ejteni?
Hogyne lenne, hiszen a bonyolult szabályozásból kifolyólag mindig rá lehet bukkanni valamilyen újdonságra. Ilyen például az egyik kedvenc utalványom, mely alig ismert, holott a mai világunk egyre inkább erről szól. Nevezetesen a számítógép használatról. Ez a juttatás az Szja tv. 1. sz. melléklet 7.11 pontjában van nevesítve, adómentessége a 9.1 pontban megállapítva, formája a 69.§ (3)-ban, az elektronikus használhatóság pedig a 39/2011. (XII.29) KIM rendelet 4. pontjában részletezve.
Mindezzel csak az akartam érzékeltetni, hogy attól még, hogy valaki nem hallott erről a lehetőségről, az nem feltétlenül az ő hibája, de ettől még nagyon is létezik, és bízzon benne, hogy a tanácsadás során nem véletlenül esik szó róla. További megnyugtatás képpen, ezt az utalványt (is) megvizsgálta a Big4 egyike, vagyis a 4 világméretű könyvvizsgáló cég egyik szereplője, a Deloitte. Felelősségteljes szakmai állásfoglalásuk, hogy az utalvány mindenben megfelel a hatályos törvényi előírásoknak és szabályoknak.
Tehát, adott egy utalványkibocsájtó által forgalomba hozott, adómentes juttatásnak minősülő elektronikus számítógép használati utalvány.
Nulladik kérdés: mi a számítógép? Manapság már mi nem az? Az okostelefon számítógép vajon? Szerintem egyébként igen (sőt, egy atomreaktor is, vagy egy X6-os BMW, csak köré építettek egy autót), de a vámtarifa számok között sajnos külön szerepel telefonkészülék és számítógép, így papíron az okostelefon sajnos nem minősül számítógépnek. De mit mond erről a NAV? Állásfoglalása szerint, minden számítógép, amit a köznyelv annak tart, vagyis a laptop, táblagép, asztali gép, beleértve a tartozékokat is, pl. nyomtató, egér.
Első kérdés: mire is jó ez az utalvány? Nos, a törvény alapján egy utalvány csak arra váltható be, ami a nevében is szerepel, vagyis jelen esetbe a számítógép használat szolgáltatás, vagyis a bérlés értéke egyenlíthető ki ezzel.
Második kérdés: akkor ezzel nem lehet eszközt vásárolni? A vásárlásra a válasz egyértelműen nem. De senkinek ne menjen el a kedve ezen a ponton. Régóta ismerős, és utóbbi időkben kifejezetten divatos a vállalkozásoknál a cégautók tartós bérletben történő használata. 4-5 év használat érzésre pont olyan, mintha a kocsi tulajdon lenne. Nos, végre az IT eszközök világában is található már hasonló konstrukció! A számítógépet, laptopot amúgy is 2-3 évente cseréljük már, így, ha egy 2,5 évre szóló tartós bérletet fizetünk ki ezzel az utalvánnyal, gyakorlatilag az olyan, mintha megvettük volna.
De miért is éri meg ezzel az utalvánnyal foglalkozni egyáltalán? Az alábbi ábra elég világosan megmutatja:
Ránézésre is azonnal szembetűnik, hogy a teljes bérköltség összegét kiindulásként tekintve, utalványként felhasználva kétszer akkora a vásárlóérték, mintha a bért kapta volna a dolgozó. Megfordítva, itt is érvényes az, amit az adómentes kultúra és sportbelépő utalványoknál már láttunk, hogy kvázi állandó 50%-os akcióban tudunk vásárolni!
Rögtön felmerül persze, mint a fenti utalványoknál (nem jár színházba, vagy meccsre), hogy vannak olyanok, akiktől idegenek ezek az eszközök, nem értenek hozzá, akkor minek ez nekik? Nos…
Ha van gyermekük, akkor az ő eszközeiket szülőként így is, úgy is nekik kell megfizetniük, csak nagyon nem mindegy, hogy ezt az adózott bérükből teszik, vagy adómentes juttatásból. Ebben a helyzetben tud óriási szerepe lenni a mindkét oldali nyitottságnak, hiszen ugyanakkora ráfordítással a munkaadó kétszer akkora értéket tud nyújtani a dolgozójának, így ő dupla annyit tud kihozni belőle olyan költésre, ami amúgy is szükséges időnként. Ugyanis, amikor meg kell majd venni egy ilyen eszközt, akkor számos „csábító” áruhitellel, vagy személyi kölcsön ajánlattal is fog találkozni a dolgozó, ami tovább „drágítja” az amúgy is bérből, fizetésből történő beszerzést. Ilyen esetekben az előre tervezés súlyos tíz- és százezres megtakarítás jelenthet!
Dolgozói szemmel tehát a juttatási elemek kiválasztásánál nem csupán az egyéni paramétereket, hanem a teljes családi fogyasztói kosarat érdemes áttekinteni, éves szinten milyen kiadások merülnek fel. Támpontként és segítségként a tervezéshez alább a KSH 2016-os statisztikája egy átlagos magyar háztartás kiadásainak megoszlásáról:
Most már világos, hogy viszonylagos ismeretlensége ellenére miért említette, hogy az egyik kedvenc utalvány típusa. Azt hiszem, hogy a fenti gondolatmenet sok család életében játszhat kiemelten fontos szerepet bizonyos döntéseknél.
Igen, hiszek benne, hogy a korrekt tájékoztatás idővel mindig meghozza gyümölcsét.
Azért, hogy a munkaadói oldalon is megkönnyítsem a döntéseket, hadd mutassam be különösebb hozzáfűzni való nélkül, csupán néhány képernyő fotóval azt az applikációt, ami villám gyorsan szemlélteti a szükséges információkat.
Ezek nagyon hasznosnak szoktak bizonyulni, amikor pl. bérstruktúra átalakításnál a munkaadói-munkavállalói párbeszéd során egy nyelvet kell beszélni. Mindkét félnek muszáj egy kicsit a másik fejével is gondolkodnia, hiszen – még egyszer hangsúlyozom – a cél annak megoldása, hogy hogyan lehet többet adni úgy, hogy az adott esetben még kevesebbe is kerüljön. Egy ilyen ábrával (ami akár dolgozónként is személyre szabható összegekkel kalkulál) sokkal hamarabb lehet közös nevezőre jutni, kölcsönös előnyök és megelégedés mellett.
Nagyon köszönöm ezt a rengeteg hasznos információt! Kicsit úgy érzem, mintha egy szakmai szemináriumon ültem volna, mégis, laikusként is szinte „pofon egyszerű” volt átlátni ezt a kérdéskört. Mindazonáltal, szinte biztos vagyok benne, hogy olvasóinkban további kérdések és igények merülnek fel, hova fordulhatnak?
Nagyon szívesen, örömmel segítek ebben a „felfokozott” munkaerő piaci helyzetben minden érdeklődőnek a +36 70 432 3232 számon, vagy írásban is feltehetik kérdéseiket a privatbankarom@erkytibor.hu email címen.
Kezdjük az improvizáció szó jelentésével. Rögtönzés, előzetes felkészülés nélküli előadás.Általában zenedaraboknál használták ezt a kifejezést. Alsó tagozatban az ének órán találkoztam én először ezzel az idegen szóval. A feladat az volt, hogy megtanuljuk jelentését és a gyakorlatban értelmezzük. Imádott néhai nagybátyám segített az ének leckében, aki messze a legjobban értett ahhoz, hogy ez a gyakorlatban mit jelentett, hiszen a dixiland műfaj legjobbja volt.
Felmerülhet a kérdés, hogy ez jön az álláskereséshez?
Az improvizálás rögtönzést jelent, előzetes felkészülés nélküli előadást! Szerinted jó, ha így érkezel az állásinterjúra? A helyes válasz nem! Az állásinterjúra MINDIG felkészültek kell érkezni! Készülj fel:
magadból,
a cégből,
a meghirdetett állásból,
terveidből, elvárásaidból,
kérdésekből.
Ha valaki felkészületlenül érkezik egy állásinterjúra, az bizony meg is fog látszani. Az interjúztató által feltett kérdésekre akkor „keresi” a választ az interjú alany, ami valljuk be őszintén nem túl jó. Gondolkozz a cég fejével. Benned milyen benyomást keltene az a jelölt, aki felkészületlenül érkezik az állásinterjúra? Nem is érdekli, nem is olyan fontos neki – ezek biztosan eszedbe jutnának.
Pár alap kérdés, amikre felkészültek kell tudnod a válaszokat!
Mutatkozzon be!
Milyen feladatokat végzett eddig?
Milyen eredményei vannak?
Rossz, jó tulajdonságok!
Mi volt a legnagyobb kudarca?
Miért szeretne váltani?
Mik a tervei 5 év múlva?
Mennyi a fizetési igénye?
…. és hosszasan lehetne sorolni!
Ha tényleg szeretnél egy új állást akkor azért tenni kell, nem lehet fél vállról venni! Meg kell dolgozni azért, hogy Tiéd legyen az adott állás! Az alapos felkészülés az alapja, hogy kimagasló teljesítményt tudjál nyújtani!
Gondolom most arra gondolsz, hogy tudnál mindenre felkészülni? Való igaz, hogy minden állásinterjú más és más lehet, de ahogy már a blogomban olvashattad – https://eqmuhely.hu/blog/az-allasinterju-menete – , a fő váza ugyan az. Ha úgy érzed rutintalan vagy, jó lenne ha felkészítenélek keress bizalommal, hogy minden szempontból felkészült legyél – https://eqmuhely.hu/foproba-csomag
Szerinted van olyan része az állásinterjúnak, amire nem lehet felkészülni? Bizony van, ebben az esetben muszáj vagy improvizálni. Sőt nagyon is kreatívnak kell lenned.
Az alábbi blog bejegyzésben – https://eqmuhely.hu/blog/specialis-allasinterju-tipusok – már olvashattál arról, hogy, milyen speciális állásinterjú típusok vannak. Közte vannak a szokatlan kérdések, amikre igen nehéz felkészülni. Itt használd a kreativitásodat, improvizálj.
Egy – két példa kérdés:
Mi lenne a totem állata?
Meséljen el egy történtet?
Hány darab papír zsebkendő kellene ahhoz, hogy körbe tudja tapétázni egy szobát?
Összefoglalva elmondható, hogy az improvizáció csak az egyedi, kreativitást igénylő kérdéseknél jó. Egyéb esetben igen is felkészülten kell érkezni az állásinterjúra!
Sikeres álláskeresést!
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk olyan webes szolgáltatások és alkalmazások nyújtása céljából, melyek sütik nélkül nem lennének elérhetőek az Ön számára. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may affect your browsing experience.
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. These cookies ensure basic functionalities and security features of the website, anonymously.
Cookie
Duration
Description
cookielawinfo-checbox-analytics
11 months
This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookie is used to store the user consent for the cookies in the category "Analytics".
cookielawinfo-checbox-functional
11 months
The cookie is set by GDPR cookie consent to record the user consent for the cookies in the category "Functional".
cookielawinfo-checbox-others
11 months
This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookie is used to store the user consent for the cookies in the category "Other.
cookielawinfo-checkbox-necessary
11 months
This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookies is used to store the user consent for the cookies in the category "Necessary".
cookielawinfo-checkbox-performance
11 months
This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookie is used to store the user consent for the cookies in the category "Performance".
viewed_cookie_policy
11 months
The cookie is set by the GDPR Cookie Consent plugin and is used to store whether or not user has consented to the use of cookies. It does not store any personal data.
Functional cookies help to perform certain functionalities like sharing the content of the website on social media platforms, collect feedbacks, and other third-party features.
Performance cookies are used to understand and analyze the key performance indexes of the website which helps in delivering a better user experience for the visitors.
Analytical cookies are used to understand how visitors interact with the website. These cookies help provide information on metrics the number of visitors, bounce rate, traffic source, etc.
Advertisement cookies are used to provide visitors with relevant ads and marketing campaigns. These cookies track visitors across websites and collect information to provide customized ads.
